Gondolatok metszéskor

Egy borászat életében nincsenek jelentőségteljesen lezárt évek, melyek végeztével hátradőlhetünk és fellélegezhetünk. Hiába gondoljuk, hogy a téli hónapokban az alvó természet teret enged némi pihenésnek, a borászati munka ilyenkor sem áll meg.

Dacára a mindenkit sújtó nehézségeknek, a 2020-as év számunkra kifejezetten sikeres év volt, ám mi egy percig sem ülhetünk babérjainkon.

Miközben a pincében folyamatosan zajlik a legutóbbi és az azt megelőző évjáratok borainak iskolázása, addig az ültetvényeken teljes gőzzel haladnak a metszési munkálatok. Cuvéeket készítünk, kóstolgatjuk a hordóban vagy a tartályban érlelődő borokat, latolgatjuk, hogy mely tétel mikorra érheti el legjobb formáját, hogy azokat bemutathassuk borkedvelő közönségünknek. Ez idő alatt ültetvényeinken, a metszési munkálatok során az idei, sőt már a jövőévi termésben gondolkodva dolgozunk. Minden munkafolyamat azért és úgy zajlik, hogy tőkéink a lehető legtovább őrizzék meg kiemelkedő formájukat, hogy évről évre a legmagasabb minőségű szőlőt szüretelhessük róluk.

A soproni és az etyeki borvidékeken összesen több, mint 50 hektár szőlőterületen gazdálkodunk, ami azt jelenti, hogy közel 200.000 szőlőtőkét metszünk meg minden év elején, a lehető legnagyobb odafigyeléssel. A fokozott körültekintésre nagy szükség van, hiszen üzleti víziónkban egészen 2033-ig terveztük meg birtokunk életét, boraink sorsát. Ahhoz, hogy tartani tudjuk magunkat a terveinkhez szinte minden a szőlőben dől el. Az év eleji metszési munkálatok ennek alappillérei.

Minden egyes megmetszett tőkén két évre előre gondolkodunk. Ültetvényünkön „Guyot” művelést alkalmazunk, a híres olasz agronómus, Marco Simonit elvei mentén haladva. Az ideálisan kialakított tőketörzsön minden év elején egy szálvesszőt – melyen az évi terméssel számolunk –, és egy csapot hagyunk, melyről a következő évi szálvesszőt, így tehát a következő évi termést várjuk. Egyenként minden egyes tőkén mérlegeljük, hogy mit hagyunk meg, mit veszünk el. Egy-egy vessző, vagy rügy eltávolításakor figyelembe vesszük a sebzés folyamatát és az azzal járó következményeket. Komoly odafigyelést és koncentrációt igénylő, embert próbálóan monoton munka ez. 

Egy tenyészidőszak alatt minden egyes tőkét átlagosan 4-5 alkalommal érint emberi kéz. Kezdve a metszéssel majd a hajtásválogatással, a lekötözésen át a szürettel bezárólag. Mészáros Dani szőlész kollégánknak köszönhetjük, hogy területeinken dolgozók értő kezekkel nyúlnak a dédelgetett szőlőnövényeinkhez, így fogyasztóink minden évjáratban kiemelkedő Kúria borokat kóstolhatnak.

Hiszünk benne – és aszerint dolgozunk –, hogy a jó bor a szőlőben születik, így minden év elején komoly tervezésbe fogunk növényvédelmi szaktanácsadónkkal, hogy kidolgozzuk a következő tenyészidőszak védelmi eljárásait. Neki köszönhetően olyan innovatív megoldásokkal védjük növényeinket, mint például a Trichoderma harzianum tartalmú készítmények használata. Ez egy a talajművelésben egyre szélesebb körben alkalmazott gombafaj, mely képes kiszorítani a szőlőnövény gyökérzete környezetéből a káros gombákat, ezzel minimalizálva a talajból induló betegségek kialakulásának lehetőségét.

Mindent, amit emberi kéz és elme megtehet az ültetvényeink egészségéért és a magas minőségű alapanyagért, azt megtesszük, ugyanakkor a természettel való együttműködésben vannak olyan körülmények, melyekre nem lehet befolyásunk; ilyen például az időjárás, melynek számunkra ideális alakulását csak kívánhatjuk. Lassan a tél végéhez érve Mérész Sándor főborászunkkal az évjárat alakulását latolgatva egyetértünk, hogy „jól jött volna egy hónap kemény fagy”, de örülünk az eddig hullott megfelelő mennyiségű csapadéknak és bizakodunk egy, a tavalyihoz hasonlóan kiváló évjáratban.